Előadások

Home / Előadások

Szántó Viktória
Hamupipőke

Következő előadás: 2022-Jan-29 18:00 (1 hét múlva) - Stúdióterem

Ki ne ismerné a lencsét válogató, jóságos, aranycipellős fiatal lány történetét, akit fehér galambok segítenek a megpróbáltatásokban, hogy végül ő legyen a királyfi felesége?

A jól ismert fordulatok a bábok segítségével humorosan és játékosan jelennek meg a színpadon, ahol a jók megérdemlik a méltó jutalmat, a gonoszok pedig pont annyira bűnhődnek meg, amennyire rászolgáltak.

Tasnádi-Sáhy Péter
Csaba Csepp

Következő előadás: 2022-Jan-27 19:00 (1 hét múlva) - Nagyterem

Az élet küzdelem, a világ megmagyarázhatatlan és sehol egy csodaszer, ami megoldást kínál minden bajra – mondják, akik még nem vettek részt az Intermegagigaterrawonder SRL kozmo-karmikus csúcstalálkozóján.
Most viszont itt a kihagyhatatlan lehetőség.
Ha élnek vele, minden megváltozik!

Parti Nagy Lajos
A császár új ruhája

Hans Christian Andersen klasszikus meséjét a magyar kortárs drámairodalom egyik, mára már kanonizált szerzője, Parti Nagy Lajos adaptálta színpadra, sajátos nyelvhasználatával, stílusával és összetéveszthetetlen humorával gyúrva újra a mindenki által jól ismert történetet.

Peca Ștefan
A párhuzamos város

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Diogene Kulturális Egyesület koprodukciója. Egy páratlan élmény, amely párhuzamos világokat tár fel és meglepő történeteket mesél a Józsefvárosról. Három különböző útvonal. Három párhuzamos játék. Válasszanak egy útvonalat (vagy akár mindhármat!) és induljanak el gyalog, a színészek vezetésével! Éljék át a történet intenzitását annak szereplőivel közösen.

Janne Teller
Semmi

Az iskola első napján Pierre Anthon osztályfőnökét félbeszakítva feláll és közli, hogy semminek nincs értelme, ezért semmit nem érdemes csinálni, majd nemes egyszerűséggel végleg kisétál az iskolából.  Ezzel a szinte banálisnak mondható gesztussal pedig az események olyan láncolatát indítja el, mely hamarosan valódi rémálommá változtatja egy egész kisváros életét.

Take it easy! Ltd.
Csak lazán!

Napjainkban egyre több szó esik a flow élményről, egyre többen keresik, vágynak rá. Ennek megtalálásához jó kulcs lehet, ha a mindennapjaink nehézségeit lazán próbáljuk kezelni. A flow élmény, azaz az áramlás azt jelenti, hogy folyamatosan jelen vagyunk az életünkben, minden pillanatot a maga intenzitásában, jelenidejűségében élünk meg. Ahhoz, hogy megérthessük, átélhessük ezt az élményt, előbb utóbb mindannyiunknak le kell döntenünk saját falainkat – persze, csak lazán! 

Arthur Kopit, Maury Yeston
Kilenc

Teremthet-e a képzelet találóbb valóságot annál, mint ami körülvesz minket? Ha életünk bizonyos pillanatait egy filmmé tudnánk varázsolni, milyen lenne ez a film? Guido Contini, a jobb napokat látott olasz filmrendező képzeletbeli mozija nem más, mint egy zenés-táncos musical-kavalkád, melyben saját szakmai és magánéleti válságát kívánja műalkotássá formálni. Azonban mindeközben nem veszi észre, ahogy szépen lassan elmosódik a határ film, fantázia és valóság között.

Adrian Sitaru
Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott

A szereplők egy asztal körül ülve vitáznak az emberi lét legalapvetőbb erkölcsi kérdéseiről: Létezhet-e olyan eset, amikor egy bűntény erkölcsileg leigazolható? Hőssé válik-e a gyilkos, ha a kontextus igazolja tetteit? Egy állat élete kevesebb értékkel bír-e, mint egy emberé? Mindezek mellett Sitaru szövege arra is rávilágít, milyen mértékben befolyásolja a gyerekkorban elsajátított nyelv és az ember által - tudatosan vagy öntudatlanul - használt szavak mindenki egyéni valóságát, az emberi fantáziát és racionalitást.
"Nyelvem határai a világom határai." - Ludwig Wittgenstein

Andrzej Saramonowicz
Tesztoszteron (2020)

KORNÉL: A tesztoszteron, papa, egy ősrégi kémiai vegyület, amely a gerincesek többségénél hasonló formában jelentkezik. Ez tesz bennünket férfivá.
ROVAR: Egy férfi hormon. Ez kényszerít bennünket, hogy a pubertáskortól egészen életünk végéig hajszoljuk a nőket. Ez teszi, hogy mindnyájan potencionális erőszakolók és gyilkosok vagyunk...

A temesvári magyar színház egyik legsikeresebb előadása, a Tesztoszteron (2015) több, mint öt éve került bemutatásra.

Madách Imre
Az ember tragédiája

„A gép forog, az alkotó pihen”. A szállóigévé vált, klasszikus verssor a modernitás koncentrált gondolatát ragadja meg: a Teremtő belehelyezte a világot, és benne az embert, az Időbe; majd magára is hagyta az egész Univerzumot, hogy lebegjen a jelentés nélküli, közönyös űrben. Madách Imre azonban nem áll meg ennél a mechanikus és mára már mélységesen depresszívnek ható világképnél, ő a történelmet sátáni rémálomnak tekinti, amelyet Ádám álmodik, nekünk és velünk. Mindhiába áll ellen Lucifer, mégis a Megváltás ígérete ad értelmet a küzdésnek és a létezésbe vetett emberi bizalomnak. Éva a megígért Messiást hordja a szíve alatt, a Szeretet gyermekét, aki az ellenségképzés és szembenállás dialektikája helyett az elfogadás, azaz az emberi közösség lehetőségét és fölemelő feladatát hirdeti.

 

Kedves Emőke - Bandi András Zsolt - Mátyás Zsolt Imre
Zeppelin grófné esete a stílbútorral

Zeppelin grófné mutatványos bódéjában életre kel minden, miközben két komédiás keresi a választ néhány fontosnak látszó kérdésre:

- Miért bámulja egy tó vizét két ember napokon keresztül?
- Mi is az élet?
- Kincsvadászat? Illúzió-kergetés?
- Mit keres az ember egy életen keresztül?
- Sikert?
- Választ a kérdéseire?
- Netán önmagát?
- Mit keres a színész egy életen keresztül?
- Sikert?
- Választ a kérdéseire?
- Netán önmagát?
- Ha az ember földi kincsek után lohol, a színész milyen kincseket keres?
- Mennyire görbe egy karrier-görbe?
- Mennyi időre/tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy ne csináljunk semmit, és mégis jelen legyünk a színpadon? És a saját életünkben?
- Huszonöt év?
- Harminc?
- Aurora borealis…

Ezen komolynak látszó kérdések labirintusában/homokdűnéi közt bukdácsol tizenkét szék nyomában, huszonöt szerep jelmezébe bújva két mutatványos, egy vérbő tragiko- hisztoriko- pásztoriko- komédiában.
 



 

Sergi Belbel
Eső után

Helyszín egy 49 emeletes irodaház tetőterasza. Föl-fölbukkannak itt a cég nevenincs zugdohányosai, hogy számos emeletet megmászva, elszökve az irodából, a cigarettafüstben és a nikotin mámorában éljék sivár munkahelyi hétköznapjaikat - bár hivatalosan minden káros szenvedély tilos. A közeg antihumánus, az alkalmazottak magányosak, a titkárnők túl sokat beszélnek, a kapcsolatok felületesek, és egyre érzékelhetőbb, hogy nem csak a lelkek száradtak ki, hanem a Föld is. Nyolc-tíz nagyvárosi irodista fokozatosan benépesíti a tetőt, dacolva a neurotikus időjárással, és kémleli az eget, várva a megváltást: az esőt. Már két éve nem esett.

Munkamánia, válás, párkapcsolat vagy gyerek utáni sóvárgás, irodai intrikák, és úgy általában a munka prése alatti boldogságkeresés a témája Sergi Belbel filmes képekben építkező drámájának. Reméljük, a kedves néző el tud szakadni a túlórából, hogy egy jót nevessen - vagy éppen sírjon - saját maga és kollégái színpadi másain.

 

William Shakespeare
Rómeó és Júlia

A két ellenséges veronai család gyermekei, Rómeó és Júlia között szövődött végzetes szerelem története William Shakespeare egyik legismertebb és legnépszerűbb drámája. Ez nem is csoda, hiszen kamaszoknak, felnőtteknek, időseknek egyaránt kínál átélni- és gondolkodnivalót. A Kabóca Bábszínházban bábok segítségével kel életre az örökzöld szerelmi dráma – szerelemről és gyűlöletről, szülőkről és gyerekekről, helyes és helytelen döntésekről, meg egy két részre szakadt világról.

Koprodukció az Veszprémi Petőfi Színházzal és a Kabóca Bábszínházzal

SWAN LAKE REVISITED - Hattyúk tava újratöltve

Mi történt a mesékkel? Mi történt a hattyúkkal? Mi történt a tóval? Mi történt velünk?
Mikor léptünk ki a mesékből úgy, hogy észre sem vettük?
Miben hiszünk ma, míg tapossuk a tikkadt földet, ahol valaha tó volt? Tudunk még történeteket mesélni? Ha tudunk, vajon azok hasonlítanak-e a mesékre? Ha hasonlítanak – vajon a mesénknek boldog vége lesz?

Luigi Pirandello
IV. Henrik

A IV. Henrik története 20 évvel a színpadi események előtt kezdődik, amikor egy fiatal arisztokrata – színész hajlamának engedve – egy jelmezes lovas felvonuláson balesetet szenved. Másnap abban a tévképzetben tér magához, hogy ő IV. Henrik, a középkori német- római császár, aki egész életében viszályban állt a pápával és akihez a legendás Canossa-járás is köthető. Megőrült vagy csak szerepet játszik? És ha őrült, akkor a környezete miért tart vele ebben az őrületben? Ha pedig játék csupán, hogy lehet ennyire valószerű? Egyáltalán honnan tudjuk, meddig tart a normalitás és hol kezdődik a téboly?

 

Az oldalunk sütiket használ!


Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében sütiket használ. Leírásuk és a süti használati politikája itt tekinthető meg.

Kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat is!

Süti választás