Előadások

Egy leharcolt élelmiszer-áruház polcai között az alkalmazottak a mindennapok küzdelmeit vívják: akció akciót ér, hogy a bolt lépést tarthasson a multikkal; a főnöktől az árufeltöltőig mindenki azon küzd, hogy megőrizze a látszatot, miközben rothad az árukészlet, romlik a munkamorál, a bolt pedig abszurd túlélőtáborrá válik. A kereskedés a csőd szélén, de vajon menthető-e még az emberi méltóság? Vagy az is leárazásra vár?

Holtszezon. Groteszk humorral töltött keserédes társadalmi szatíra és sorstragédia, kettő az egyben – most akciós áron.

Az előadást a Projektközpont révén Temesvár Önkormányzata támogatta.

“Iskolás voltam, amikor először hallottam Cseh Tamásról. Azóta neki tulajdonítom a személyiségfejlődésem egyik legnagyobb mérföldkövét. A magiszteri képzésem alatt kezdtem bátorságot gyűjteni ahhoz, hogy én szólaltassam meg dalait. Ebből született a Mélyrepülés. Egy gitár, egy mikrofon, egy énekes – egy helyben, egy órán keresztül.” - Jancsó Előd“

Gyere Zsuzsika, azt hiszem, hogy én fellépnék a színházadban, nagy előadás lenne. Van a színpad, fönt farsangi díszek, lent egy éttermi asztal, meg egy szék. Én annál ülök és nézek és mindenre képes vagyok. […] Mindenki érzi majd, hogy azonnal énekelni kezdek egy különös hangfekvésben, az ország meg sutty, sutty, sutty, fölfelé, én nem kezdek énekelni persze, a feszültség meg nőttön nő és szállunk mindannyian egy helyben. Mélyrepülés. Mélyrepülés ez lenne a címe.” - Csengey Dénes-Cseh Tamás: Mélyrepülés

Figyelmeztetés: az előadás erős fényhatásokat használ.

A fény születését, egyben Jézus világra jöttét ünnepeljük a téli napfordulón. A rítus fontosságát mutatja, hogy nagyapáink idejében Betlehemes Játékkal jártak házról házra: cipelték a szépen pingált templomocskát, szavalták a rigmusokat, a szeretetet, békességet hirdető énekeket.

Jézus születése napfordulós ünnep. A népi kultúrákban megjelenő napfordulós rítusokban a PÁSZTOROK jelenetében fedezhetjük föl a „pogány” idők Nap-kultuszának sámán (táltos) szereplőit. Előadásunkban a – többnyire komikus – KÖZJÁTÉK figurái előbbre lépnek a ranglétrán: a történetet elmesélő, tehát TEREMTŐ szereplőkké válnak. A Játékhoz mindegyik szereplő kibújik köznapi, civil ruhájából és ünneplőt vesz: fehér ing, zakó, kalap. Így aztán felkerekednek mint régen, bekopognak házakhoz a Pásztorok Fiai, hogy bábuikkal, muzsikaszóval elmeséljék Jézuska születését, felelevenítvén a népszokást.

A „Regő rejtem” karácsonyi pásztorjáték az összetartozásra, a hagyományaink tiszteletének fontosságára hívja fel a figyelmet, minden korosztálynak szól és a közösségi lét megélésére ad lehetőséget.

Ki az, aki ne szeretne gazdag lenni, kevés munkával sok pénzt keresni, szép ruhákban járni, nagyobb házban lakni?

Jankó is csak ennyit szeretett volna, ezért fogott a kezébe vándorbotot, és indult neki a világnak. És mivel ez a világ a mesék világa volt, még annál is többet nyert, mint amennyit remélt. A kincsek mellett övé lett egy igazi tündér szerelme. Itt a vége? Ennyi a mese? Dehogy van vége, még csak most kezdődik igazán. Ami könnyen jött, hamar megy – a tündér odavan. Most érzi csak Jankó, hogy a sok kincs, a szép ruha, a nagy ház semmit sem ér, ha nincs itt az, akivel meg akarja osztani.

Elő hát a vándorbotot, és újra neki a világnak. Nem érdekli már se arany, se cicoma, csak az a gyönyörű tündér itt lenne még egyszer vele. Érte még magával az ördöggel is megküzdene. (Meg is fog.)

Mit jelent üldözöttként olyan idegen földre menekülni, ahol élet-halál kérdése, hogy az ország befogadó-e vagy sem? Mibe kapaszkodhat az ember, ha elveszíti a saját kultúrájába, az istenébe, az emberségbe vetett hitét? Létezik-e még csírája napjainkban a humanisták idealizmusának, vagy az antikvitás és a reneszánsz szellemi öröksége már csak emlék? A társulat szellemvilágokon és szürreális szituációkon át vezető utakon keresi a választ a kérdésekre. Az Aiszkhülosz Oltalomkeresők c. tragédiája nyomán készülő előadásban Szabó Kristóf rendező a politikai menedékjogot kérők egy csoportjának történetét tárja elénk, amelyben a számkivetettek sorra veszítik el erkölcsi támaszaikat.

A limonádéhajú és a faodúbarna tündérrigólány hajdani történések feledésbe merülő, szertefoszló emlékeit foltozgatják, hogy megjavítva visszaküldhessék tulajdonosaiknak. Magányukat átszövi az egymás iránti szeretet, szenvedéseik és fájdalmaik szürkeségét pedig kiszínezi a közös játék, a közös ábrándozás: a két kislány rigólétről, szabadon szárnyalásról, boldogságról álmodik. Lehet-e a közös álomból valóság? Máté Angi rendkívüli érzékenységről tanúskodó Emlékfoltozók című művének, barátságról, tündérségről, rigóságról, összetartozásról szóló meséjének színházi adaptációja a fiatalokat leginkább foglalkoztató témákra: a gondtalan gyermekévek múlására, a szülőkhöz való viszonyulás megváltozására, a függetlenséggel kecsegtető, de a felelősség terhével járó felnőttkor felvállalására reflektál. A tantermi előadás alkotói aktív játékra, közös gondolkodásra hívják elsősorban a 8-12 éves korosztályt. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház  az előadással színházpedagógiai programját erősíti.

Nyomor és háború idején a hatalom asszonya fejvesztve menekül a lázadók elől, kisfiát is hátrahagyja, miközben egy szolgáló életét kockáztatva menti meg és neveli a gyermeket. A lázadás leverése után eljön az igazságszolgáltatás ideje: az anya kéri vissza gyermekét. Kié a fiú? Létezik-e méltóság, jóság egy velejéig romlott világban? Brecht művében izgalmas és provokatív történet bontakozik ki, amely rávilágít az emberi lélek komplexitására, az ebből fakadó erkölcsi dilemmákra, az emberi természet és a társadalmi normák összeférhetetlenségére. Egy előadás méltóságról, jóságról, szeretetről.

„Bertolt Brecht örököseinek az engedélyét a © Suhrkamp Verlag AG Berlin és a Hofra Kft. közvetítette.”

Egy ember fekszik a homokban. Partra vetette az ár. Nem tudni, hogy honnan jött, merre tart, mit akar, vagy mi elől menekül. Valahol, egy messzi földön király volt. Tyrus hercege. De most csak egy ember, akinek semmije sincs, csak egy története. Ez Pericles története. De nem csak az övé. 

(3h egy szünettel)

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska falu a távoli Afrika kellős közepén. Ott élt egy anya három kisfiával. Nagyon szegények voltak, nem volt semmijük. Azaz valamijük mégiscsak volt: az anya gyönyörű, ébenfekete haja, ami olyan hosszúra nőtt, hogy a falu egyik szélétől a másikig ért. Ez a haj minden szorult helyzetből kihúzta őket: ha megéheztek, hálónak használták, ha unatkoztak, ugróköteleztek vele, ha eleredt eső, egyszerűen beálltak alá. Hanem a három fiú egy nap megnőtt, és elindult szerencsét próbálni…” Vajon bármeddig elér értük az anyai haj?

Az 1978 című előadás, a szlovéniai Tomi Janežič rendezésében a hetvenes évek Romániáját idézi; a produkció egy nemzedékeken átívelő dokumentum-fikció (dokufikció), amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül. Egy történet a kommunizmus éveiről Románia valamelyik tömbházlakásában, egy történet helyi és globális jellegű eseményekről, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz határ melletti, szlovéniai Nova Goricát, azokat a városokat, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezték, és ahol több mint száz évvel ezelőtt magyar katonák százai harcoltak az isonzói fronton.

A boyz and girlz című előadás a Relații.Reacții.Reflecții projekt része, melynek a Grow Timișoara – Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 támogatási program keretében társfinanszírozója a Temesvári Projektközpont (Centrul de Proiecte).

A párhuzamos város: Party Erzsébetvárosban zárja Ana Mărgineanu rendező és Peca Ștefan író A párhuzamos város című trilógiáját. Az immerzív színházi csodaország, A párhuzamos város: Party Erzsébetvárosban több előadást kínál, a nézők öt különböző útvonal közül választhatnak, így különböző időpontokban öt különböző történetet tekinthetnek meg. Valamennyi útvonalon más-más szereplő kerül középpontba: Lela, a paralelli, Edgár, a rendőr (A párhuzamos város: Józsefváros egyik mellékszereplője), Beáta, a volt gépíró kisasszony (A párhuzamos város: Gyárváros egyik szereplője), XO, a siket influenszer vagy a Lela Crew tagjai a Portálból.

Info: https://orasulparalel.ro/ 

Korhatár: +14

Kedves polgártársak!

Azért hívtuk ide Önöket, hogy részt vegyenek a Nagy Hagyma tagjelöltjeinek válogatásán. Az Önök feladata a jelöltek értékelése. 

Két férfi, akik belefáradtak a soha véget nem érő háborúban eltöltött életbe, a madarakkal együtt felépítik Felhőkakukkvárt, a művészettörténet egyik első megvalósított utópiáját. Két és fél ezer évvel Arisztophanész vígjátéka után, mi továbbra is háborúban élünk, amely nem ér véget, csak alakot vált és földrajzi helyet, fáradtak vagyunk, leigázottak, s csak álmodozunk saját utópiánkról. Vajon mindezek után létrehozható egy világ, ahol mindenki egyenlő, ahol nincs háború, nincsenek harcok? És ha igen, miért nem tudjuk megvalósítani? És ha mégis megvalósítanánk, mennyi időbe telne újra elrontani?

Balázs Attila rendezői irányítása mellett Tar Mónika színésznő remek érzékkel és természetességgel idézi meg a magyar irodalom egyik legsajátságosabb, kulturális értelemben talán legönazonosabb műfaját, legyen szó a számos változatban ránk maradt népköltészeti balladákról, mint amilyen a Júlia szépleány vagy a Kőmíves Kelemenné, vagy épp Arany János műballadáiról, mint amilyen a méltán sokat idézett Hídavatás vagy az Ágnes asszony.

Robert Icke szövege valójában Arthur Schnitzler Bernhardi professzor (1912) című darabjának aktualizált átirata, mely a ma valóságának társadalmi-politikai viszonyai között követi nyomon főszereplője, Ruth Wolff orvos és kutató sorsát és nyilvános, szakmai meghurcoltatását, egy haldokló kiskorú páciensével kapcsolatban meghozott döntése miatt.  Az eset olyan szélsőséges és agresszív reakciókat vált ki, melyek hűen tükrözik a woke kultúra, a politikai korrektség és a ma társadalmának polarizált, „mi vagy a többiek” szemléletmódját, ahol az erkölcsöt és a korrektséget mindig az adott körülményekhez igazítják. Közösségi kapcsolataink határozzák meg életmódunkat, a társadalmi normák szabják meg faji, szexuális vagy épp nemi identitásunkat. Azokat a dolgokat, amikről a munkahelyen nem beszélhetünk, mert félő, hogy letiltanak, a színház keretei között biztonságban boncolgathatjuk: vállaltan szembeszállhatunk a kor előítéleteivel és hazugságaival.

14+

FIGYELEM! Érzékeny témák: abortusz, öngyilkosság