Henrik Ibsen nőalakjai vágyják a szabadságot, és mindent felégetve maguk körül kíméletlenül kiszakítják magukat a középszerűség és látszat posványából. Ehhez hasonlóan Hedda Gabler sem tűri a képmutatást és álszentséget maga körül, mégis ugyanannyira gyáva és hazug, ahogy az általa megvetett társadalom. Mégsem képes kilépni az eszményített apja által képviselt illúzióvilágból, amiért, akár a saját életét is feláldozza.

Tom Dugdale amerikai rendező többszörösen visszatérő alkotó románia magyar színházakban. A rendező klasszikus szövegek gondol újra, és állít színpadra, majd szabadon kísérletezik új színházi formákkal.

Hittem, hogy oda mehetek, ahova menni akarok.
Hittem, hogy azt szerethetek, akit szeretni akarok.
Hittem, hogy annyit ehetek, amennyit enni akarok.
Hittem, hogy annyit aludhatok, amennyit csak akarok.
Hittem, hogy nem lesz több fájdalom.
Hittem, hogy az emberek meghallják, amit mondok.
Hittem, hogy szeretni fogom a családom.
Hittem, hogy szeretni fogom az életem.

De, mégsem.