A császár új ruhája – Andersen-klasszikus kortárs átiratba

A császár új ruhája – Andersen-klasszikus kortárs átiratba
Kisebb-nagyobb megszakításokkal augusztus óta zajlanak a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Stúdiójában A császár új ruhája című mese-előadás próbái, melynek várva várt bemutatójára 2021. október 20-án kerül sor.
Hans Christian Andersen klasszikus meséjét a magyar kortárs drámairodalom egyik, mára már kanonizált szerzője, Parti Nagy Lajos adaptálta színpadra, sajátos nyelvhasználatával, stílusával és összetéveszthetetlen humorával gyúrva újra a mindenki által jól ismert történetet.
A budapesti Mesebolt Bábszínház kérésére készült színpadi adaptáció Hacukisztán császárát és az őt körülzsongó udvartartást helyezi górcső alá. Nem akarja újra mesélni a saját gőgjétől eltelt császár és új ruhájának történetét, megmarad az Andersen-féle mese keretei között. Mindemellett azonban nagyobb hangsúlyt fektet a miértekre, annak a mechanizmusnak a feltárására, amely lényegében a mese mondanivalójának megfejtését és nem pusztán aktuálissá, de időtlenné tevését hivatott segíteni.
„Miért ilyen a császár, amilyen? Ki élteti, táplálja a hiúságát, ki rakja össze, és "mozgatja" tulajdonképpen. Az őt körülvevő emberek, a tanácsadók, az udvartartás. Olyan udvartartásról szól ugyanis, ahol mindenki hazudik, mert félnek őszinték lenni. Parti Nagy Lajos átiratában a császár nem más, mint az udvari hatalmasok által mozgatott bábfigura, a csalók pedig ez esetben "csak" színészek. Színészekként indítanak a darabban azok is, akik talpnyalónak állnak, akik, mint udvari nemesek, egy nemesi ruhától hirtelen aljassá és opportunistává válnak, kegyetlenül eltiporván azonnal a szegény népet, hiszen "a ruha teszi az embert". Biztonságból, hatalmuk biztosítása érdekében keltik életre a fő-fő zsarnokot, a császárt, akit maguk előtt tartva menetelnek fölfelé a ranglétrán. „- Nagy Regina, rendező
Nagy Regina, az előadás rendezője többféle színházi- és bábszínészi jelrendszerben állította színpadra a szöveget. Az előadásban tetten érhetők a pantomim, az árnyjáték, az óriásbáb technikái egyaránt. Az előadás látványvilágáért Lenkefi Zoltán díszlet- és bábtervező, zenéjéért Cári Tibor zeneszerző felel.