A császár új ruhája – Andersen-klasszikus kortárs átiratba

Home / Hírek / A császár új ruhája – Andersen-klasszikus kortárs átiratba

A császár új ruhája – Andersen-klasszikus kortárs átiratba

Kisebb-nagyobb megszakításokkal augusztus óta zajlanak a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Stúdiójában A császár új ruhája című mese-előadás próbái, melynek várva várt bemutatójára 2021. október 20-án kerül sor.
 

Hans Christian Andersen klasszikus meséjét a magyar kortárs drámairodalom egyik, mára már kanonizált szerzője, Parti Nagy Lajos adaptálta színpadra, sajátos nyelvhasználatával, stílusával és összetéveszthetetlen humorával gyúrva újra a mindenki által jól ismert történetet.
 

A budapesti Mesebolt Bábszínház kérésére készült színpadi adaptáció Hacukisztán császárát és az őt körülzsongó udvartartást helyezi górcső alá. Nem akarja újra mesélni a saját gőgjétől eltelt császár és új ruhájának történetét, megmarad az Andersen-féle mese keretei között. Mindemellett azonban nagyobb hangsúlyt fektet a miértekre, annak a mechanizmusnak a feltárására, amely lényegében a mese mondanivalójának megfejtését és nem pusztán aktuálissá, de időtlenné tevését hivatott segíteni.

„Miért ilyen a császár, amilyen?  Ki élteti, táplálja a hiúságát, ki rakja össze, és "mozgatja"  tulajdonképpen. Az őt körülvevő emberek, a tanácsadók, az udvartartás. Olyan udvartartásról szól ugyanis, ahol mindenki hazudik, mert félnek őszinték lenni. Parti Nagy Lajos átiratában a császár nem más, mint az udvari hatalmasok által mozgatott bábfigura, a csalók pedig ez esetben "csak" színészek. Színészekként indítanak a darabban azok is, akik talpnyalónak állnak, akik, mint udvari nemesek, egy nemesi ruhától hirtelen aljassá és opportunistává válnak, kegyetlenül eltiporván azonnal a szegény népet, hiszen "a ruha teszi az embert". Biztonságból, hatalmuk biztosítása érdekében keltik életre a  fő-fő zsarnokot, a császárt, akit maguk előtt tartva menetelnek fölfelé a ranglétrán. „- Nagy Regina, rendező
 

Nagy Regina, az előadás rendezője többféle színházi- és bábszínészi jelrendszerben állította színpadra a szöveget. Az előadásban tetten érhetők a pantomim, az árnyjáték, az óriásbáb technikái egyaránt. Az előadás látványvilágáért Lenkefi Zoltán díszlet- és bábtervező, zenéjéért Cári Tibor zeneszerző felel.
 

A szereposztásban Jancsó Előd, Mihály Csongor, Lanstyák Ildikó, Lukács-György Szilárd, Vass Richárd, valamint a társulat legújabb tagja, Balló Helga kapott helyet, aki a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elvégzése után, idén szerződött a temesvári társulathoz. 

 

Az oldalunk sütiket használ!


Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében sütiket használ. Leírásuk és a süti használati politikája itt tekinthető meg.

Kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat is!

Süti választás