Különdíj az Ájlávjú-nak
Különdíj az Ájlávjú-nak
Június 26-án zárult a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválja, melyen a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén Jimmy Roberts - Joe DiPietro: Ájlávjú című előadásával vett részt. A musical a szakmai zsűri döntése alapján a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által a legjobb szórakoztató előadásért felajánlott díjjal térhetett haza.
Gratulálunk!
Megy-e a koton a lazagnához?
Nánay István
Profi munka. Már ami az előadást illeti. Mert maga a mű nem sorolható a musical-irodalom jelesei közé. Darabról nem is igen beszélhetünk, hiszen nincs elmesélhető történet, nincsenek állandó szereplők, akik sorsát - legalább a műfaj adta korlátolt lehetőségeken belül - követhetnénk, s Jimmy Roberts zenéje sem marad meg az örökkévalóságnak.
A darab a partner- és párkeresés, majd a házasság témaköréből vett rövidebb-hosszabb jelenetek, szólók és duettek füzére. E jelenetek szereplői mindig mások, ám a szingliség, a szexuális kielégületlenség, a párkapcsolatok problémái ugyanazok. Nem lehet egyedül élni, de nem lehet párban sem, mégis mindenki ez utóbbit áhítja, s ha eléri, még a látszólag boldog együttlétet is igyekszik felrúgni, hiszen - hogy egy másik előadásból vett idézettel éljek - jó egy-két szelet az otthoni kenyérből, de kell néha a másé is. Minderről Joe DiPietro eredeti, illetve Fábri Péter magyar szövege ironikusan szól.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház e mű színpadra állítására vendégrendezőt hívott. Puskás Zoltán Gyarmati Kata dramaturggal némileg átigazította a szövegkönyvet: az első részben megtartották a darab epizodikus szerkezetét, ám a másodikban nagyobb jelenteket alakítottak ki, így a különböző párokkal történő esetek kvázi-történetet körvonalaznak. Ez a felvonás a házasságé, a megöregedésé, itt a rendező - az első rész frivolabb hangvételével szemben - líraiabban fogalmaz, de a jelenetekből ekkor sem hiányzik az irónia. Puskás ízléssel, kellő teatralitással, jó tempóban és pontosan kidolgozva vitte színre e habkönnyű opust.
Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba fölényes szakmai biztonsággal abszolválja a zenés színházi feladatot. Jól énekelnek, néhány gesztussal képesek figurát felvázolni és jellemezni, bírják energiával az alakváltások sorát. Mindőjüknek van egy-egy szólója is, közülük talán a legerősebb Borbély B. Emíliáé, aki egy partnerkereső videó-felvétel jelenetében visszafogottan, a szentimentalizmust elkerülve rajzol fel egy női sorsot.
A zenei kíséretet hegedű, bőgő, zongora összetételű zenekar szolgáltatta. Épp mögöttük ültem, így közvetlenül élvezhettem a zongoránál ülő Csibi Andrea koncentrált, a színészek minden rezdülését érzékenyen követő és szolgáló muzsikálását. Kell ennél több egy várbeli estében?
Forrás: kisvarda.szinhaz.hu
