Metszéspontok. Budapesti könyvbemutató
Metszéspontok. Budapesti könyvbemutató
Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatta be március 11-én a temesvári magyar színház hét évtizedéről készült, Metszéspontok – Fejezetek a temesvári színház történetéből című tanulmánykötetét az Országos Színháztörténeti Múzeum-OSZMI. A könyv a Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőségének felkérésére született 2023 decemberében, temesvári bemutatójára a színház hetvenéves jubileumi ünnepségének keretében került sor. A könyvet Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója és a kötet szerzői, Gajdó Tamás, Huber Beáta, Kovács Emőke,Tölli Szofia és Szabó Attila szerkesztő mutatták be.
Krecsányi Ignác „nyomában” érkeztek Budáról Temesvárra a színház hetvenéves jubileumát ünneplő kötet szerzői – jelenik meg a kötet fülszövegében. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet színháztörténészei, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház munkatársai és PhD-hallgatók közösen elemzik a temesvári magyar színjátszás történetének legemlékezetesebb epizódjait: a századforduló lendületes ambícióit, a szimbolikussá vált, négy társulatot befogadó színházépület történetét, az 1989-es forradalom színházi emlékezetét, az elmúlt húsz év multikulturális, művészszínházi eredményeit. Kik voltak Krecsányi temesvári páholybérlői a Ferenc József színházban? Hogyan született újjá kétszer is a leégett színházépület? Milyen kortárs magyar és román szerzőket vittek színre az ötvenes évektől napjainkig? Hogyan mutatkozik a színpadon a kilencvenes évek közhangulata? Hogyan lesz kortárs a magyar klasszikus dráma? Miként lehet a színház egyszerre európai és helyileg is érvényes? Ilyen és hasonló kérdéseket elemeznek a kötetben olvasható tanulmányok, a színház és az OSZMI archívumából származó gazdag képanyaggal illusztrálva.
A könyv kultúrtörténeti csemegéket is tartalmaz: a budapesti könyvbemutatón a kötet egyik szerzője, Gajdó Tamás, az OSZMI munkatársa olyan múltbeli történetet osztott meg a közönséggel, amelyből a mai kultúraszervezők is tanulhatnak: amikor Krecsányi Ignác 1888-ban megérkezett színtársulatával Temesvárra, figyelmeztették, hogy a felső karzatot ki ne nyittassa hétköznap, mert az tiszta ráfizetés lesz. De a színidirektor makacs ember lévén, rábeszélte a lóvasút-társaság igazgatóját, hogy aki Temesvár külvárosának valamelyikében húsz krajcárért karzatjegyet vált, az kapjon mellé lóvasúti ingyenjegyet – az ár felét a színház, másik felét pedig a szállító állja. Pár hónappal később Az ember tragédiája előadásain már annyian tódultak a karzatra, hogy rendőröknek kellett visszaszorítani a tömeget. És a lóvasút tulajdonosai is jól jártak.
(fotók: Beliczay László)
