A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház számára mi más lehetne méltóbb az idei Színházi Világnap ünneplésére, mint az 1978 című előadás, amely a háborúkkal és diktatúrákkal átszőtt kelet-európai történelmünk borzalmait egyetlen emlékfolyamba sűrítve mutatja meg, felvillantva az elhallgattatás és a rettegés emlékfoltjait, amelyek feltépik és kirámolják elménk olyan fiókjait is, amelyeknek kulcsát már-már elveszettnek véltünk, felmutatja  azoknak a traumáknak a lenyomatait, amelyeket örökségként hordozunk, és amelyek – a vészterhes időkre való tekintettel – akár a jövőnket is determinálhatják. A szlovéniai Tomi Janežič rendezésében létrejött produkció egy nemzedékeken átívelő doku-fikció, amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül, és a hetvenes évek Romániáját idézi, miközben olyan helyi és globális jellegű eseményekről is szól, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz-szlovén határ menti – az isonzói front és több száz magyar katona tömegsírjainak közelében található – Nova Goricát, a két várost, amely egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezte.

Minden ember egyedi, és közben pont olyan, mint bárki más. A látható, külső megjelenésünk persze különbözik másokétól, ez így van jól, de mindegyikünkben van valami, ami csak hozzánk tartozik – ami mi  vagyunk. Hívhatjuk ezt szellemnek vagy léleknek, vagy dönthetünk akár úgy is, hogy nem nevezzük sehogy, csak hagyjuk, hadd létezzen.

De miközben ennyire különbözünk, azért hasonlítunk is. A világ bármely tájáról származó emberek alapvetően hasonlóak egymáshoz, mindegy milyen nyelvet beszélnek és mindegy, milyen a bőrük vagy a hajuk színe. Ez egyfajta ellentmondás: az, hogy egyszerre hasonlítunk és teljesen különbözőek is vagyunk. Talán mi, emberek lényegében a testünk és lelkünk összeköttetése miatt vagyunk ilyen paradoxonok – mi testesítjük meg a legföldhözragadtabb, legmegfoghatóbb létezést és egyszerre valami mást, ami túllép ennek a létezésnek a határain.

A művészet, a jó művészet a maga csodálatos eszközeivel képes vegyíteni az egyedit az egyetemessel. Engedi, hogy megértsük, mi az, ami különbözik tőlünk – mondhatni idegen – azzal, hogy univerzálisnak mutatja.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2024. május 19-26. között tizenötödik alkalommal rendezi meg a TESZT Temesvári Euroregionális Színházi Találkozót. A program a fesztivál honlapján érhető el, április 1-től pedig kedvezményes áron, 300 lejért lehet tíz előadás megtekintésére szóló bérletet váltani.  

A 15. TESZT válogatása a „Másik nézőpont” témát követi, reflektorfénybe állítva olyan témaköröket, amelyekkel keveset foglalkozunk, vagy amelyek az egyre inkább polarizálódó világban ellentétben állnak saját meggyőződésünkkel. A kiválasztott produkciók lehetőséget kínálnak az emberi motivációk dinamikájának mélyebb megértésére. Temesvár több nemzetiség kultúrájának kereszteződésében áll, ezért másfél évtizeddel ezelőtt a TESZT – a legújabb színházi trendek közönséggel való megismertetése mellett – a multikulturalizmus népszerűsítését tűzte ki célul, ezek mellett sikerült lehetőséget teremteni a színházi emberek és a közönség találkozására. Az idei fesztiválprogram a koncertek mellett alkotókkal való beszélgetésekkel, színészeknek szóló ingyenes workshopokkal és teatrológusoknak szóló műhelymunkákkal egészül ki.

Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatta be március 11-én a temesvári magyar színház hét évtizedéről készült, Metszéspontok – Fejezetek a temesvári színház történetéből című tanulmánykötetét az Országos Színháztörténeti Múzeum-OSZMI. A könyv a Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőségének felkérésére született 2023 decemberében, temesvári bemutatójára a színház hetvenéves jubileumi ünnepségének keretében került sor. A könyvet Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója és a kötet szerzői, Gajdó Tamás, Huber Beáta, Kovács Emőke,Tölli Szofia és Szabó Attila szerkesztő mutatták be.

A Csiky Gergely Állami Magyar Színház A Párhuzamos város című trilógia előadásának felolvasó színházi adaptációjával ünnepelte a Budapesti Román Kulturális Intézet (ICR) a tavalyi évben megvalósult nagyszabású Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa projektet. Temesvár Önkormányzatának Projektközpontja március 12-én a Neverending Timișoara c. rendezvény keretében felolvasóesttel és kiállítással idézte fel a nagy sikerrel zárult 2023-as kulturális eseménysorozatot.

A cím ismerős lehet, hiszen a Dániel András sikerkönyveinek – és az azokból készült animációs filmek - főszereplőinek kedves, humoros történeteit a szatmárnémeti Brighella Bábtagozat a 2015/2016-os évadban már színpadra vitte, ám most bővített szereposztással, jelentősen átalakítva tér vissza a Kuflisereg, és látogat el Temesvárra. Az előadást akkor és most is rendező Rumi László már több alkalommal is dolgozott együtt a szatmári társulattal.

Az 1978 című előadás, a szlovéniai Tomi Janežič rendezésében a hetvenes évek Romániáját idézi; a produkció egy nemzedékeken átívelő dokumentum-fikció (dokufikció), amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül. Egy történet a kommunizmus éveiről Románia valamelyik tömbházlakásában, egy történet helyi és globális jellegű eseményekről, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz határ melletti, szlovéniai Nova Goricát, azokat a városokat, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezték, és ahol több mint száz évvel ezelőtt magyar katonák százai harcoltak az isonzói fronton.

A Mathias Corvinus Collegium, a Bolyai János Szakkollégium és a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egy interaktív, hangokban és mosolyokban gazdag előadásra várja az érdeklődőket. 

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház William Shakespeare Pericles c. művének bemutatójára készül, az előadást először március 8-án, a Nagyteremben láthatja a közönség. Az alkotói közösséget Philip Parr, Shakespeare műveinek nagy ismerője, a York-i Nemzetközi Shakespeare Fesztivál művészeti igazgatója vezeti.

A produkció Petőfi Sándor erdélyi kötődésére épül, az alföldi tájon született költőnek a Székelyföld népeivel való kapcsolatát mutatja be, az 1848-1949-es évek hangulatának változatait, az aktuális események nyomán támadó lelkesedést, együttérzést. Petőfi a köztársasági elveit mindenhol hirdette, a forradalom tüzét állhatatosan szította. Nemzeti szellemű költeményei a magyar hazafias líra kitűnő darabjai, amelyek azt üzenik, hogy nem elég a hazát tétlenül szeretni, hanem a szabadság kivívásával újjá is kell azt teremteni.

Március 25-én a Kempelen Biomatic Orchestra a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban mutatja be a Bartók és a fából faragott királyfi c. interaktív zenés gyermekelőadását Garajszki Margit és Silvester Lavrík rendezésében.

A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház örömmel jelenti be, hogy a Tomi Janežič által rendezett 1978 című produkcióját két UNITER-díjra: a 2023-as év legjobb produkciója és a legjobb díszlete (szerző: Branko Hojnik) díjra jelölték.