Aktuális műsor
Tomi Janežič, Simona Semenič 1978
Az 1978 című előadás, a szlovéniai Tomi Janežič rendezésében a hetvenes évek Romániáját idézi; a produkció egy nemzedékeken átívelő dokumentum-fikció (dokufikció), amely a színészek és a rendező személyes történeteire épül. Egy történet a kommunizmus éveiről Románia valamelyik tömbházlakásában, egy történet helyi és globális jellegű eseményekről, amelyek összekapcsolják Temesvárt és az olasz határ melletti, szlovéniai Nova Goricát, azokat a városokat, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képezték, és ahol több mint száz évvel ezelőtt magyar katonák százai harcoltak az isonzói fronton.
Dina Velikovszkaja About a Mother című animációs filmje alapján Badu mama gyermekei
„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska falu a távoli Afrika kellős közepén. Ott élt egy anya három kisfiával. Nagyon szegények voltak, nem volt semmijük. Azaz valamijük mégiscsak volt: az anya gyönyörű, ébenfekete haja, ami olyan hosszúra nőtt, hogy a falu egyik szélétől a másikig ért. Ez a haj minden szorult helyzetből kihúzta őket: ha megéheztek, hálónak használták, ha unatkoztak, ugróköteleztek vele, ha eleredt eső, egyszerűen beálltak alá. Hanem a három fiú egy nap megnőtt, és elindult szerencsét próbálni…” Vajon bármeddig elér értük az anyai haj?
Danaos
Mit jelent üldözöttként olyan idegen földre menekülni, ahol élet-halál kérdése, hogy az ország befogadó-e vagy sem? Mibe kapaszkodhat az ember, ha elveszíti a saját kultúrájába, az istenébe, az emberségbe vetett hitét? Létezik-e még csírája napjainkban a humanisták idealizmusának, vagy az antikvitás és a reneszánsz szellemi öröksége már csak emlék? A társulat szellemvilágokon és szürreális szituációkon át vezető utakon keresi a választ a kérdésekre. Az Aiszkhülosz Oltalomkeresők c. tragédiája nyomán készülő előadásban Szabó Kristóf rendező a politikai menedékjogot kérők egy csoportjának történetét tárja elénk, amelyben a számkivetettek sorra veszítik el erkölcsi támaszaikat.
Caravaggio
"A darab ideje egyetlen pillanat, valódi történése pedig Caravaggio eltűnése Porto Ercole tengerparti keskeny homoksivatagában, 1610. július 18-án. Nem életrajz és nem a hiteles portré megalkotásának a kísérlete, hanem csak annak a – végsősoron – megválaszolhatatlan kérdésnek a vizsgálata, hogyan jutott el Caravaggio a felfokozott, modern értelemben vett teatralitás felfedezéséig. (...) Semmi esetre sem a szerzői intenciók hangsúlyozása kedvéért, hanem az írói pozíció jobb megértéséért mondjuk el, hogy a darab megírásakor hét színészre (három nő, négy férfi), valamint folyamatosan történő szerepváltásokra gondoltunk. A szerepváltások mintegy Caravaggio műtermében zajlanak, a szemünk előtt, ilymódon hangsúlyozva a caravaggiói „testek laboratóriuma” jelleget, ami sokkal inkább az akkor-és-ott megtörténő eseményekre irányítja a figyelmet, semmint Caravaggio élettörténete, illetve egészen pontosan halála dramatikus eszközökkel történő rekonstruálására. " - Visky András, író, dramaturg
Cseh Tamás-Csengey Dénes Mélyrepülés
“Iskolás voltam, amikor először hallottam Cseh Tamásról. Azóta neki tulajdonítom a személyiségfejlődésem egyik legnagyobb mérföldkövét. A magiszteri képzésem alatt kezdtem bátorságot gyűjteni ahhoz, hogy én szólaltassam meg dalait. Ebből született a Mélyrepülés. Egy gitár, egy mikrofon, egy énekes – egy helyben, egy órán keresztül.” - Jancsó Előd“
Gyere Zsuzsika, azt hiszem, hogy én fellépnék a színházadban, nagy előadás lenne. Van a színpad, fönt farsangi díszek, lent egy éttermi asztal, meg egy szék. Én annál ülök és nézek és mindenre képes vagyok. […] Mindenki érzi majd, hogy azonnal énekelni kezdek egy különös hangfekvésben, az ország meg sutty, sutty, sutty, fölfelé, én nem kezdek énekelni persze, a feszültség meg nőttön nő és szállunk mindannyian egy helyben. Mélyrepülés. Mélyrepülés ez lenne a címe.” - Csengey Dénes-Cseh Tamás: Mélyrepülés
Figyelmeztetés: az előadás erős fényhatásokat használ.
Máté Angi Az emlékfoltozók
A limonádéhajú és a faodúbarna tündérrigólány hajdani történések feledésbe merülő, szertefoszló emlékeit foltozgatják, hogy megjavítva visszaküldhessék tulajdonosaiknak. Magányukat átszövi az egymás iránti szeretet, szenvedéseik és fájdalmaik szürkeségét pedig kiszínezi a közös játék, a közös ábrándozás: a két kislány rigólétről, szabadon szárnyalásról, boldogságról álmodik. Lehet-e a közös álomból valóság? Máté Angi rendkívüli érzékenységről tanúskodó Emlékfoltozók című művének, barátságról, tündérségről, rigóságról, összetartozásról szóló meséjének színházi adaptációja a fiatalokat leginkább foglalkoztató témákra: a gondtalan gyermekévek múlására, a szülőkhöz való viszonyulás megváltozására, a függetlenséggel kecsegtető, de a felelősség terhével járó felnőttkor felvállalására reflektál. A tantermi előadás alkotói aktív játékra, közös gondolkodásra hívják elsősorban a 8-12 éves korosztályt. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház az előadással színházpedagógiai programját erősíti.
Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör
Nyomor és háború idején a hatalom asszonya fejvesztve menekül a lázadók elől, kisfiát is hátrahagyja, miközben egy szolgáló életét kockáztatva menti meg és neveli a gyermeket. A lázadás leverése után eljön az igazságszolgáltatás ideje: az anya kéri vissza gyermekét. Kié a fiú? Létezik-e méltóság, jóság egy velejéig romlott világban? Brecht művében izgalmas és provokatív történet bontakozik ki, amely rávilágít az emberi lélek komplexitására, az ebből fakadó erkölcsi dilemmákra, az emberi természet és a társadalmi normák összeférhetetlenségére. Egy előadás méltóságról, jóságról, szeretetről.
„Bertolt Brecht örököseinek az engedélyét a © Suhrkamp Verlag AG Berlin és a Hofra Kft. közvetítette.”
Dió Zoltán A hattyútündér
Ki az, aki ne szeretne gazdag lenni, kevés munkával sok pénzt keresni, szép ruhákban járni, nagyobb házban lakni?
Jankó is csak ennyit szeretett volna, ezért fogott a kezébe vándorbotot, és indult neki a világnak. És mivel ez a világ a mesék világa volt, még annál is többet nyert, mint amennyit remélt. A kincsek mellett övé lett egy igazi tündér szerelme. Itt a vége? Ennyi a mese? Dehogy van vége, még csak most kezdődik igazán. Ami könnyen jött, hamar megy – a tündér odavan. Most érzi csak Jankó, hogy a sok kincs, a szép ruha, a nagy ház semmit sem ér, ha nincs itt az, akivel meg akarja osztani.
Elő hát a vándorbotot, és újra neki a világnak. Nem érdekli már se arany, se cicoma, csak az a gyönyörű tündér itt lenne még egyszer vele. Érte még magával az ördöggel is megküzdene. (Meg is fog.)
PETŐfi-SZELfi
Egy régi kérdés arról képzelg: mit csinálna a lánglelkű költő, ha élne. Disszidálna. Füstbe menne. Gallyra. Kiállna a Lépcsőre szavalni: Talpra magyar! Indulna a szavazáson. Kibukna, mint rendesen, szabadszállna. József Attila-díjas volna. Ún. publikációs gondokkal küzdene, nyilván. Túl ilyen volna és túl olyan; Petőfi túl volna. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a temesvári magyar színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Udvarhely Bábműhely közös előadással tiszteleg a magyar irodalom talán legismertebb alakja előtt.

A színház
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház gazdag repertoárja, a város multikulturális közönségének preferenciáit figyelembe véve, a klasszikus és kortárs szerzők szövegeinek alapjain nyugszik. Ennek eredményeként olyan különböző előadási formákat kínál színházunk, mint klasszikus, kortárs, egyszemélyes, nonverbális, zenei vagy akár bábszínházi előadások. Közönségünknek hozzáférhetővé tesszük előadásainkat román nyelven is, a szinkronfordítás vagy a feliratozás módszerei rávilágítanak arra, hogy a nyelvi sokszínűség nem jelent akadályt, ez inkább egy olyan elem, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz.