"IDŐBEN élünk. Most IDŐ van." - első hallásra magától értetődőnek tűnik ez a kijelentés, de nézzünk csak kicsit a dolgok mélyére, hiszen Line Knutzon kortárs dán drámaíró egy egész színművet szentel az Idő témakörének.

Életünket időpontok, órarendek, menetrendek táblázatai hálózzák be; karunkon, a polcon, a falon, a mobiltelefonon, a számítógépek képernyőin pedig másodperceket kattognak a mutatók. Hol vagyunk mi ebben a mai IDŐBEN? Hilbertet fokozottan izgatja ez a kérdéskör: "Az időről van szó (...) utol kell érnünk az időt - próbálok időt vásárolni, hogy legyen időnk időhöz jutni."

Knutzon Közeleg az idő című darabjában fölösleges kronológiát és lineáris dramaturgiát keresnünk. A jelenetekből magunk vagy "ismerőseink" hétköznapjaira ismerhetünk, persze átitatva az abszurd "karikírozó" eszközeivel. Kapcsolatok, melyeket az IDŐ megszokássá szegényített és az ember kétségbeesett menekülése a megszokásoktól. Csak... KÉSŐN?...