Műsor

A szereplők egy asztal körül ülve vitáznak az emberi lét legalapvetőbb erkölcsi kérdéseiről: Létezhet-e olyan eset, amikor egy bűntény erkölcsileg leigazolható? Hőssé válik-e a gyilkos, ha a kontextus igazolja tetteit? Egy állat élete kevesebb értékkel bír-e, mint egy emberé? Mindezek mellett Sitaru szövege arra is rávilágít, milyen mértékben befolyásolja a gyerekkorban elsajátított nyelv és az ember által - tudatosan vagy öntudatlanul - használt szavak mindenki egyéni valóságát, az emberi fantáziát és racionalitást."Nyelvem határai a világom határai." - Ludwig Wittgenstein

Fordítás nélkül

Hans Christian Andersen klasszikus meséjét a magyar kortárs drámairodalom egyik, mára már kanonizált szerzője, Parti Nagy Lajos adaptálta színpadra, sajátos nyelvhasználatával, stílusával és összetéveszthetetlen humorával gyúrva újra a mindenki által jól ismert történetet.

Ki ne ismerné a lencsét válogató, jóságos, aranycipellős fiatal lány történetét, akit fehér galambok segítenek a megpróbáltatásokban, hogy végül ő legyen a királyfi felesége? 

Ki ne ismerné a lencsét válogató, jóságos, aranycipellős fiatal lány történetét, akit fehér galambok segítenek a megpróbáltatásokban, hogy végül ő legyen a királyfi felesége? 

A szereplők egy asztal körül ülve vitáznak az emberi lét legalapvetőbb erkölcsi kérdéseiről: Létezhet-e olyan eset, amikor egy bűntény erkölcsileg leigazolható? Hőssé válik-e a gyilkos, ha a kontextus igazolja tetteit? Egy állat élete kevesebb értékkel bír-e, mint egy emberé? Mindezek mellett Sitaru szövege arra is rávilágít, milyen mértékben befolyásolja a gyerekkorban elsajátított nyelv és az ember által - tudatosan vagy öntudatlanul - használt szavak mindenki egyéni valóságát, az emberi fantáziát és racionalitást."Nyelvem határai a világom határai." - Ludwig Wittgenstein

"A darab ideje egyetlen pillanat, valódi történése pedig Caravaggio eltűnése Porto Ercole tengerparti keskeny  homoksivatagában, 1610. július 18.-án.  Nem életrajz és nem a hiteles portré megalkotásának a kísérlete, hanem csak annak a – végsősoron – megválaszolhatatlan kérdésnek a vizsgálata, hogyan jutott el Caravaggio a felfokozott, modern értelemben vett teatralitás felfedezéséig. (...) Semmi esetre sem a szerzői intenciók hangsúlyozása kedvéért, hanem az írói pozíció jobb megértéséért mondjuk el, hogy a darab megírásakor hét színészre (három nő, négy férfi), valamint folyamatosan történő szerepváltásokra gondoltunk. A szerepváltások mintegy Caravaggio műtermében zajlanak, a szemünk előtt, ilymódon hangsúlyozva a caravaggiói „testek laboratóriuma” jelleget, ami sokkal inkább az akkor-és-ott megtörténő eseményekre irányítja a figyelmet, semmint Caravaggio élettörténete, illetve egészen pontosan halála dramatikus eszközökkel történő rekonstruálására. " - Visky András, író, dramaturg

Fordítás nélkül

Az iskola első napján Pierre Anthon osztályfőnökét félbeszakítva feláll és közli, hogy semminek nincs értelme, ezért semmit nem érdemes csinálni, majd nemes egyszerűséggel végleg kisétál az iskolából.  Ezzel a szinte banálisnak mondható gesztussal pedig az események olyan láncolatát indítja el, mely hamarosan valódi rémálommá változtatja egy egész kisváros életét.

Éreztük már azt, hogy a családunkban, vagy a párkapcsolatunkban csak püffedünk és hízunk, egy másik férfi, vagy nő mellett pedig csonttá soványodunk? Mit szólnánk huszonöt kiló pluszhoz vagy mínuszhoz egyetlen repülőút alatt?Ismerős, hogy híres énekesnek készülünk, és azon kapjuk magunkat, hogy átmenetileg a Brassó-Budapest büfékocsijában áruljuk a lejárt húst?Miért ébred elfojthatatlan vágy bennünk valaki olyan iránt, aki cseppet sem a zsánerünk, ráadásul áthidalhatatlan kulturális távolságban él, például az északi sarkon?Hogyan szeretkeznénk, ha űrhajósok lennénk, a súlytalanság állapotában? 

"A darab ideje egyetlen pillanat, valódi történése pedig Caravaggio eltűnése Porto Ercole tengerparti keskeny  homoksivatagában, 1610. július 18.-án.  Nem életrajz és nem a hiteles portré megalkotásának a kísérlete, hanem csak annak a – végsősoron – megválaszolhatatlan kérdésnek a vizsgálata, hogyan jutott el Caravaggio a felfokozott, modern értelemben vett teatralitás felfedezéséig. (...) Semmi esetre sem a szerzői intenciók hangsúlyozása kedvéért, hanem az írói pozíció jobb megértéséért mondjuk el, hogy a darab megírásakor hét színészre (három nő, négy férfi), valamint folyamatosan történő szerepváltásokra gondoltunk. A szerepváltások mintegy Caravaggio műtermében zajlanak, a szemünk előtt, ilymódon hangsúlyozva a caravaggiói „testek laboratóriuma” jelleget, ami sokkal inkább az akkor-és-ott megtörténő eseményekre irányítja a figyelmet, semmint Caravaggio élettörténete, illetve egészen pontosan halála dramatikus eszközökkel történő rekonstruálására. " - Visky András, író, dramaturg