A budapesti Trojka Színházi Társulás az elmúlt négy évben olyan újfajta színházi formákat keresett, melyek az előadásban fizikai és mozgásszínházi elemeket is megengednek. Kleist novellájának színpadi adaptációja az eredeti szöveg narratíváját követi. A három jelenet három különböző idősíkot is magába foglal, nem feltétlenül az események lineáris sorrendjét követve. A történet a hős, ez esetben a hősnő nézőpontját követi: egy ártatlan, megerőszakolt nő perspektíváján keresztül ismerjük meg a történéseket, azok következményeit, valamint a környező világot. A történet szereplőit három színész játssza, de a megformált karakterek kiosztása logikus mintát követ, melynek alapja egyrészt az egyes karakterek hasonlósága, másrészt a főhőshöz való viszonyuk. 
 

Heinrich von Kleist: O. márkiné története a teljes kiszolgáltatottság metaforája. Ocsmány, szentimentális és abszurd egyszerre. Elalélt állapotban megerőszakolja az a férfi, aki előzőleg kimenti öt erőszakoskodó férfi karjaiból egy erőd elfoglalása során. Hónapokkal később a nő ráébred arra, hogy gyermeket vár, mire a családja kitagadja, hiszen bár várandós, de nem tudja megindokolni, hogyan esett teherbe. Ezek után felad egy hirdetést, hogy jelentkezzen az a személy, akitől gyermeket vár. 

(Szász Hanna, dramaturg)